A pánikról
Meghatározása a Révai Nagylexikon-ban:
„Így nevezik a hirtelen ijedtséget, a megrémülést, különösen a tőzsdén hirtelen beálló riadalmat és rettegést, amely az értékpapírok birtokosait a mindenáron való tömeges eladásra készteti…”
Vagyis -a bevezető alapján- benne van:
mindig váratlan
ésszerűtlen cselekvés
veszteség
A szorongásos zavarok egyik leggyakoribb formája . Száma egyre nő, 3 - 6% -os az előfordulása, és ez igen nagy számot jelent.
Általában a fiatal felnőtt korban indul, 18-30 éves kor között.
A nők és a férfiak aránya 2:1
Pánik roham bárkinél előfordulhat külső események hatására, pl. egy szörnyű esemény láttán, vagy átélésekor. Ez még nem pánik betegség.
Ha ez a pánik-rosszullét gyakran ismétlődik, minden ok nélkül lép fel, mintegy „derült égből villámcsapásként” jelentkezik, mintegy előrevetítve a következő roham félelmét, és még sok egyéb tünettel is együtt jár, akkor bizony, egyértelműen ki lehet mondani a pánik betegség diagnózisát.
Ez a betegség nem öröklődő, de a hajlam igen. Ha mindkét szülő szorongásos alkatú, vagy pánik beteg volt, a gyermekek 69-70%-ban pánik betegek lesznek.
Azt figyelték meg, ha a gyermekkel nem törődött eleget érzelmileg az anya, a gyermeknél ún. „szeparációs szorongás” jön létre, félelmei lesznek, hamarabb lesz pánik beteg. De a másik véglet is igazolt: a túlzott védelemben, minden széltől is megóvott gyermek szintén hajlamosabb lesz az efféle szorongásos kórképre. Hiszen ha mindentől megóvják, akkor amikor életében először kell szembenéznie az élet adta kihívásokkal, arra képtelen lesz, „pánikba jön”. S elindul a láncolat….és jönnek a pánik zavar – roham - szindróma tünetei, amelyek a következők:
Jól elhatárolt intenzív félelem, feszültség-periódus = (PÁNIKROHAM)
fulladásérzés, légszomj
ájulás-érzés, bizonytalanság, szédülés
heves szívdobogás-érzés
remegés, izzadás , torokszorulás
mellkasi fájdalom, szorítás, nyomás
halálfélelem
érzéketlenség, végtagzsibbadás
megőrüléstől, önkontroll vesztéstől való félelem.
mindez társulhat a legkülönbözőbb félelemmel: bezártságtól, hídon, alagútban ,liftben , autóban, repülőgépen fellépő félelmek, stb. De gyakran fordul elő, hogy pl. nem tud sorba állni a boltban, mert amint sorba áll, szakad róla a veríték, azt érzi nem kap elég levegőt. Vagy a moziban – a rosszulléttől való félelme miatt – csak a szélső, az ajtóhoz közel eső helyre mer beülni. Rosszabb esetben ki sem mer menni egyedül az utcára, csak ha a számára biztonságot jelentő kísérő (férje, vagy gyermeke) vele megy. Ez utóbbi mindenképpen már súlyosabb formát jelent.
PÁNIKROHAM a fenti tünet-együttes némelyike EGYÜTT!
PÁNIK BETEGSÉG:
Visszatérő, váratlan pánikrohamok + tartós félelem az újabb rohamtól és/vagy rohamokkal kapcsolatos jelentős magatartásváltozás
A Pánik betegség rövid története:
A pánikbetegség az elmúlt években hazánkban is a figyelem középpontjába került, aminek eredményeképpen javult a felismerése és kezelése. A pánikbetegség az ókortól kezdve az egyik legjobban leírt betegség, azonban az ókori görögök után csak 1980-ban kapta meg a betegség a megillető helyét, amikor önálló diagnosztikai kategóriává vált.
A betegség Pán görög istentől kapta a nevét, aki a nyájak, erdők és mezők istene volt. A róla szóló mitológiai legendák arról tanúskodnak, hogy az ókori görögök jól ismerték a szorongás és a pánik tünettanát.
Kecskelábú, kecskeszarvú, szőrös teremtés volt, aki kedvelte a bort, a mulatságot és a szerelmet. Szerelmével üldözte a nimfákat, akik közül Pitusz úgy menekült meg, hogy fenyőfává változott, Szürinx (a szó sípot jelent) pedig Pántól való félelmében nádszállá változott.
Pán nem tudta a sok nádszál közül Szürinxet kiválasztani, kivágott egy csomó nádat, azokból készítette híres sípját. Pán isten indokolatlan, "páni" félelmet tud kelteni az emberekben, amellyel például délutáni alvásukból riasztotta fel őket (ez az alvás közben jelentkező spontán pánikroham leírásának felel meg, mely a görög mitológiában természetesen más magyarázattal szerepel:
Pán haragjában azért üvölt, mert őt ébresztik fel délutáni álmából. Iszonyú kiáltásaitól mindenki, még a katonák is megijednek. Pánikba jöttek!
Nos, e kis kitérő után térjünk vissza a betegséghez:
Az ijesztő tünetek ellenére ez a betegség nem halálos, nem életveszélyes. De kínzó, mert megrontja a beteg életminőségét, kapcsolatait, esetleg munkája ellátását, így megélhetését is fenyegetheti. Éppen ezért komolyan kell venni.
Minden második pánik betegségből depresszió fejlődhet ki, amely pedig melegágya lehet sok egyéb szervi betegségnek.
Komolyan kell venni és ki kell zárni minden esetben a szervi hátteret, vagyis a beteget ki kell vizsgálni.
A pánikroham miatt a betegek vagy a beteg környezetében lévők a súlyos tünetek miatt ügyeletes orvost, mentőket szoktak hívni, különösen a betegség kezdetekor, amikor még sem a beteg, sem a környezete nem tudhatja, hogy milyen betegségről van szó. Mire az ügyeletes orvos vagy mentők odaérnek, a rosszullét többnyire már le is zajlik. A roham után a betegek fáradtnak, kimerültnek érzik magukat. Egyesek órákat alszanak egy-egy roham után. A különböző szervrendszereket érintő panaszok miatt a betegek számos kivizsgáláson eshetnek át, mire először pszichiáterhez kerülnek. A mellkasi panaszok miatt kardiológusok, a szédülések, paresthesiák és más percepciós zavarok miatt neurológusok, a nyelési nehézségek és fulladásérzés miatt fül-orr-gégészek, a légszomj és a hyperventilláció miatt pulmonológusok, a hőhullámok miatt nőgyógyászok tartoznak a felkeresett orvosok közé, de ezzel a felsorolás nem teljes. Szorongásos betegeknek szervezett szakrendelésünkön gyakran jelennek meg a pánikbetegek negatív agyi MRI-felvétellel és negatív szívkatéterezési lelettel.
NYUGI !
Ne ijedjen meg a Kedves Olvasó, ha olykor magára ismert a fenti tünetek hallatára. Hiszen ha ezek külső okkal magyarázhatók, és csak ilyenkor jelentkeznek, egy kezelhető szintig ez a reakció teljesen normális jelenség. Kórossá akkor válik, ha a mindennapi tevékenységben akadályozza. Ha viszont már akadályozza, segítségért kell folyamodni, mert kezdeti stádiumban oly sok lehetőség van arra, hogy ezektől a kínzó érzésektől felszabadultan és megszabadultan élhessük mindennapjainkat. És akkor nem nehezítjük tovább sem saját, sem környezetünk életét.
Mi a teendő ?
Legelső és legfontosabb:
a kórképet fel kell ismerni
szervi betegségeket mindenkor ki kell zárni, vagyis: teljes körű kivizsgálásra van szükség. Ha ez megtörtént, és egyértelmű, hogy a szerteágazó panaszok és tünetek mögött a fenti kórkép áll, gyógyszeres kezelésre van szükség.
Terápia:
Általában nyugtatókat, szorongásoldókat, hangulat javítókat , altató szereket szednek a páciensek.
Csakhogy a nyugtatóktól álmos, levert, teljesítményében, eredményességében korlátozottá válhatnak a betegek, munkájuk korrekt ellátására képtelenek voltak, az altatótól pedig fáradékonyság, levertség, „másnaposság” tünetei jelentkeztek.
Ha valahol van létjogosultsága a homeopátiának, akkor a szorongásos kórképeknél van. Mondhatnánk azt is, hogy mintegy „listavezetők” .
Ráadásul egyre nagyobb az igény rá, s egyre szélesebb körben terjed el a „szelíd gyógymód”-ként említett, a mellékhatásoktól mentes homeopátia, amely sok esetben önmagában is megoldja a problémát. Fontos előnye, hogy ezek természetes anyagokból készültek, nem okoznak hozzászokást, úgy nyugtatnak, hogy nincsen altató-hatásuk, lehet velük gépkocsit vezetni, vagyis az agy éberségi szintjének megtartása mellett fejtik ki jótékony hatásukat.
Ha valahol van létjogosultsága a homeopátiának, akkor a szorongásos kórképeknél van. Mondhatnánk azt is, hogy mintegy „listavezetők” . Hatásuk viszonylag gyorsan jelentkezik, mellékhatásuk nincs, az éberségi szintet nem befolyásolják, vagyis lehet a szedésük mellett gépjárművet vezetni, lehet mellettük szellemi tevékenységet folytatni. Sőt egy vizsgadrukk esetén, vagy színészek fellépési drukkja esetén amikor erőteljesen kell koncentrálni, az agy éberségi szintjét nem tompíthatjuk el nyugtatókkal, kifejezetten csak homeopátiás szerek javasoltak. Hiszen épp ez a lényege: úgy aktivizálja az agyat, hogy a páciens nyugodt, nem ideges, nem szorong, és a megtanult anyagot gyorsan és könnyen tudja előhívni.
Óriási előnye még, hogy a szedése alkalmassá teszi a beteget a későbbi pszichoterápiára, hiszen „leszedi” a szorongás okozta kellemetlen tüneteket a betegről. További előnye: sok esetben leszoktatható a beteg az altató szedéséről is homeopátiával. Türelem kell hozzá, de megéri. Hiszen tudjuk, hogy mennyi altató fogy nemcsak Magyarországon, de szerte a világon. És azok mellékhatásai nem mindig kívánatosak…
Közismert, hogy Franciaországban pl. a gyógyítás 75%-ban homeopátiával indul, és ha nem elég, csak akkor fordulnak a szintetikus szerek adásához. De hasonlót látunk Németországban, Ausztriában és a fejlett államokban is. Nálunk, Magyarországon ez még sajnos eddig fordítva volt: csak a szintetikus szereket tekintették „gyógyszernek”, s ha ott csődöt mondtunk, akkor fordult a beteg a homeopátiás megoldáshoz. Szerencsése ebben is már egyre komolyabb változás észlelhető.
Szeretnénk eloszlatni az a tévhitet hogy a homeopátia nem kombinálható szintetikus gyógyszerekkel. A görög, francia homeopátiás iskolák ezt a gyakorlatban már megcáfolták, és bizonyították, hogy szükség esetén kombinálhatók. Ha valaki már régebb óta szed pl. szintetikus nyugtató hatású szereket, azok hirtelen elvonása komoly kellemetlenségekkel járhat. Ilyenkor bátran kombinálható a szintetikus szer és a homeopátiával, az idő előrehaladtával fokozatosan csökkenthetőek lesznek a szintetikus szerek, emelhetők a homeopatikumok. Végül lehetséges hogy a homeopátiás szer önmagában is elegendő .
Természetesen a súlyosabb kórformák esetében önmagukban nem mindig elegendőek, ilyenkor kombinálni kell a szintetikus szerekkel. A még súlyosabb esetekben pedig a szintetikus szerek szedése elengedhetetlen. Ezt mindenképpen a kezelőorvossal és a szakorvossal egyaránt közösen kell megbeszélni. A legszerencsésebb helyzet, ha az orvosunk homeopátiában is jártas pszichiáter.
Mit tegyünk még?
Próbáljunk meg relaxálni!
Próbáljuk az életet úgy elfogadni, ahogyan az adatik…
Lássuk meg a mindennapok apró örömeit
Ne nagyítsuk a fel a mindennapok negatívumait
Gondolkodjunk pozitívabban
Ne a NINCS - re, hanem a VAN - ra koncentráljunk.
Legyünk kicsit elégedettebbek
Éljük meg a most pillanatát, lássuk meg a most örömét, és ne a még be sem következő, csak a magunk által gyártott, előrevetített félelmeket erősítsük magunkban.
Kicsit jobban higgyünk! Kicsit jobban bízzunk. Önmagunkban és egymásban !
